Nézetek:0 Szerző:Site Editor Megjelenési idő: 2025-12-24 Eredet:Webhely
A legtöbb BGA üresedési probléma nem található ott, ahol létrejött.
Sokkal később találják meg őket – miután a termékeket kiszállították, megfeszítették és visszaküldték nyilvánvaló magyarázat nélkül.
A gyárak gyakran azt mondják, hogy 'ellenőrzik' üregeket. Valójában arra gondolnak , hogy utólag rögzítik a bizonyítékokat . Az űr már ott van. A folyamat, amely létrehozta, már továbbhaladt.
Ahhoz, hogy megértsük, miért jönnek vissza az üregek, a mérnököknek túl kell tekinteniük az ellenőrzés eredményén, és meg kell vizsgálniuk a mögötte lévő mechanizmust. Ehhez nemcsak azt kell érteni, hogy mit mutat a röntgenkép, hanem azt is, hogy a röntgenvizsgálat hogyan működik az elektronikában , és hogyan használhatók adatai visszajelzésként, nem pedig ítéletként.
Ha a röntgenvizsgálatot visszacsatoló eszközként kezelik az áthaladó/nem hibás kapu helyett, lehetővé válik az üregképződés visszakövetése a forrásig, és megakadályozható, hogy ugyanaz a hiba ismét megjelenjen.

A BGA üregek éppen azért veszélyesek, mert eleinte udvariasan viselkednek.
Nem zárnak rövidre, nem szakítják meg a jeleket, és nem jelentik be magukat a funkcionális tesztelés során.
A tábla bekapcsol. A számok normálisnak tűnnek. Mindenki továbbmegy.
Ehelyett az üresség vár.
A forrasztási kötés belsejében helyezkedik el, csökkenti az érintkezési felületet és koncentrálja a feszültséget, miközben a termék belép a való életbe – hő, terhelés, vibráció és idő.
Mire az ízület meghibásodni kezd, az azt létrehozó folyamat már régen elmúlt, és a bizonyítékok el vannak temetve.
Ez a késés nem a fizika véletlensége.
Ez az oka annak, hogy a gyárak kiürülése és a visszatérés megbízhatósági problémaként merül fel.
Az üreg nem gyengíti egyenletesen a forrasztási kötést.
Kiegyensúlyozatlanságot hoz létre – termikus, mechanikai és végül strukturális.
A hő nehezen tud kijutni a belső üregekkel rendelkező ízületen keresztül.
A feszültség az üreg szélein halmozódik fel, ahelyett, hogy a forraszanyagon keresztül természetesen terjedne.
A hőciklus során ezek a feszültségpontok repedési eredetűekké válnak.
A kudarc ritkán drámai.
Időszakos viselkedésként, hőmérséklet-érzékeny hibákként vagy korai életkifáradtságként jelenik meg, amely dacol az egyszerű magyarázattal.
Ez az oka annak, hogy az üreggel kapcsolatos hibákat gyakran rosszul diagnosztizálják alkatrészminőségi, nem pedig folyamatproblémákként.
Az üreg nem gyengíti egyenletesen a forrasztási kötést.
Kiegyensúlyozatlanságot hoz létre – termikus, mechanikai és végül strukturális.
A hő nehezen tud kijutni a belső üregekkel rendelkező ízületen keresztül.
A feszültség az üreg szélein halmozódik fel, ahelyett, hogy a forraszanyagon keresztül természetesen terjedne.
A hőciklus során ezek a feszültségpontok repedési eredetűekké válnak.
A kudarc ritkán drámai.
Időszakos viselkedésként, hőmérséklet-érzékeny hibákként vagy korai életkifáradtságként jelenik meg, amely dacol az egyszerű magyarázattal.
Ez az oka annak, hogy az üreggel kapcsolatos hibákat gyakran rosszul diagnosztizálják alkatrészminőségi, nem pedig folyamatproblémákként.
Az elektromos tesztelés csak azt tudja megerősíteni, hogy egy áramkör csatlakoztatva van, nem pedig azt, hogy a forrasztási kötés túléli-e a hosszú távú igénybevételt.
Az AOI egy alapvető korláttal néz szembe: egyszerűen nem látja az alsó végű csomagok belsejét.
Ez az oka annak, hogy sok kritikus, BGA-val kapcsolatos hiba láthatatlan marad önmagában az optikai vizsgálat során, amint azt a X-ray vs AOI című rész egyértelműen kifejti: mely hibák láthatatlanok az optikai vizsgálat során..
Ennek eredményeként az üreggel kapcsolatos hibákat gyakran rosszul diagnosztizálják alkatrészminőségi problémaként, nem pedig folyamattal kapcsolatos problémákként.

Az üregekkel kapcsolatos legtöbb vita százalékos értékkel kezdődik és végződik.
Ez kényelmes, mérhető és gyakran félrevezető.
Két forrasztási kötés ugyanazon a hézagszázalékon osztozhat, és teljesen eltérően viselkedhet a terepen.
A labda alatt elhelyezkedő üreg sokkal jobban zavarja a hőáramlást, mint néhány kisebb üreg a szélek közelében.
Az elosztás olyan történetet mesél el, amelyet a számok önmagukban nem képesek.
A röntgen nem csak a mennyiséget méri.
Felfedi a struktúrát – és a struktúra határozza meg a viselkedést.
Egyetlen nagy üreg úgy működik, mint az üveg hibája.
A stressz nem terjed körülötte; gyűlik.
Több, egyenletesen elosztott kis üreg csökkentheti a forrasztási mennyiséget, de lehetővé teszi a terhelés megosztását.
A különbség nem elméleti – a kifáradási élettartamban és a hőállóságban mutatkozik meg.
Röntgensugárzás nélkül ez a két feltétel megegyezik a downstream tesztekkel.
A röntgensugárral a különbség nyilvánvaló – és megvalósítható.
Egyetlen röntgenkép egy fénykép.
A képek sorozata egy idővonal.
Ha az üresség viselkedése ismétlődik a paneleken, az stabil – de hibás – folyamatállapotra utal.
Amikor az idő múlásával fokozatosan sodródik, kopást, szennyeződést vagy a paraméterek elcsúszását jelzi.
A trendkonzisztencia az, ahol a röntgen nem csak ellenőrzés, hanem megfigyelés.
Nem csak azt mondja el a mérnököknek, hogy mi történt, hanem azt is, hogy a helyzet rosszabb-e.

A szabványok meghatározzák az elfogadható és az elfogadhatatlan közötti minimális határvonalat.
Nem határozzák meg a kiválóságot, a stabilitást vagy az árrést.
Az a folyamat, amely a határ alatt él, nem egészséges – törékeny.
Ennek ellenére sok gyár az IPC-kritériumok teljesítését annak bizonyítékaként kezeli, hogy semmire sem kell figyelni.
A röntgen megmutatja, milyen közel van egy folyamat ehhez a szélhez.
Ezen információk figyelmen kívül hagyása választás, nem pedig korlátozás.
A sikeres vagy bukás egyszerű.
A valóság nem.
A folyamatok csendesen sodródnak.
Paste korok. A sablonok kopása. A profilok eltolódnak.
Ezek egyike sem okoz azonnali meghibásodást, de mindegyik ujjlenyomatot hagy a forrasztási kötésben.
A bináris ítéletek törlik ezeket az ujjlenyomatokat.
A trendelemzés megőrzi őket.
Megfelelő használat esetén a röntgen egyetlen, erőteljes kérdésre ad választ:
Mit eredményezett valójában a folyamat?
Amikor a paraméterek megváltoznak, a röntgenfelvétel megerősíti, hogy a változásnak volt-e jelentősége.
Amikor az anyagok változnak, az a következményt mutatja, nem a szándékot.
Ez a visszacsatolási hurok az érvelést bizonyítékokkal helyettesíti.
A folyamatirányítást hitből megfigyeléssé változtatja.

Az üresedés képződése gyakran azelőtt kezdődik, hogy az alkatrész hozzáérne a táblához.
Az inkonzisztens pasztamennyiség inkonzisztens fluxus-elérhetőséget jelent.
A gyenge kibocsátás felfogja a maradványokat, ahonnan a gázoknak el kell jutniuk.
A röntgen nem diagnosztizálja közvetlenül a nyomtatást, de feltárja annak eredményét.
Amikor az üres minták ismétlődnek, a nyomtatás gyakran a forrasztáson keresztül beszél.
Az elhelyezés határozza meg, hogy a forrasztóanyag hogyan mozoghat.
A túl nagy erő korlátozza az áramlást. A túl kevés kiegyensúlyozatlanságot tesz lehetővé.
A komponensek koplanaritása dönti el, hogy az összeomlás egyenletes vagy kaotikus.
Ezek a hatások finomak, láthatatlanok az elhelyezés során, és tagadhatatlanok röntgensugár alatt.
Az ízület emlékszik arra, hogy milyen elhelyezést felejtett el.
A reflow nem annyira üregeket hoz létre, mint inkább azt mutatja, hogy a korábbi szakaszok megfelelően készítették-e elő a hézagot.
Az elégtelen előmelegítés inaktívvá teszi a fluxust.
Az agresszív rámpák felfogják a gázokat, mielőtt a menekülés lehetséges lenne.
A röntgen visszacsatolás elválasztja a szükséges módosításokat a babonától.
Ha az űr nem változik, az ok máshol van.

Mielőtt egy folyamatot javítani lehetne, először meg kell érteni.
Sok gyár kihagyja ezt a lépést, és közvetlenül a beállításhoz kezd, abban a reményben, hogy a következő változtatás a megfelelő lesz.
Az üres alapvonal nem cél. Ez a valóság leírása.
Rögzíti, mit produkál a folyamat, amikor normálisan működik, az erősségei és a hibái érintetlenek.
Ennek az alapvonalnak tartalmaznia kell az eltéréseket – jó táblákat, átlagos táblákat és marginálisakat –, mivel a megbízhatósági problémák nem az átlagokból erednek.
Alapvonal nélkül a mérnököknek nincs referenciapontjuk.
Minden ingadozás sürgetőnek tűnik, minden eltérés gyanús.
Az alaphelyzettel a változás mérhetővé válik, és a javulás érzelmi helyett szándékossá válik.
Egy röntgenfelvétel egyetlen kérdésre ad választ: mi történt ezzel a táblával?
A gyártás azonban nem egyedi táblákból áll.
Az ürességek akkor válnak értelmessé, ha idővel ismétlődnek, sodródnak vagy csoportosulnak.
A lassú emelkedő tendencia gyakran jelzi a sablonok kopását, a paszta öregedését vagy a termikus egyensúlyhiányt jóval a hibák megjelenése előtt.
Ezek a korai figyelmeztetések láthatatlanok, ha a mérnökök csak elszigetelt eredményeket néznek.
A trendfigyelés a figyelmet a hibáztatásról a viselkedésre tereli.
Megmondja a mérnököknek, hogy a folyamat stabil, romlik-e vagy reagál-e a beavatkozásra.
Ez az a pillanat, amikor a röntgen nem csak ellenőrzés, hanem előrelátóvá válik.
Minden folyamatváltozás állítás: ettől jobb lesz a helyzet.
Az állítást röntgenvizsgálattal tesztelik.
Ellenőrzés nélkül a módosítások felhalmozódnak, és kiszámíthatatlan módon kölcsönhatásba lépnek egymással.
A mérnökök elveszítik az önbizalmukat, mert nem tudják megmondani, melyik változás számít, és melyik nem.
A röntgen visszacsatolás visszaállítja a tisztaságot azáltal, hogy az okot a következményhez köti.
Ha az üresség viselkedése nem változik a beállítás után, az üzenet egyszerű: a kiváltó ok máshol van.
Ez az őszinteség időt takarít meg, megakadályozza a túlkorrekciót és védi a folyamat stabilitását.
A bizonyítékok felváltják az érvelést, és a haladás megismételhetővé válik.

Az átlagok kényelmesek, mert leegyszerűsítik a bonyolultságot.
Ugyanezen okból veszélyesek is.
Az elfogadható átlag elrejtheti a szélsőséges eseteket, amikor a megbízhatóság kezd tönkremenni.
Néhány kritikus üreges szerkezetű illesztés nyugodtan létezhet megnyugtatóan sok alatt.
Így a folyamatok átmennek az auditokon, és az ügyfelek továbbra is kudarcot vallanak.
A röntgenfelvételek nemcsak a nagyságot, hanem az eloszlást is megmutatják.
Ezen információk figyelmen kívül hagyása nem technikai korlát, hanem választás.
És ez ritkán bölcs.
Ha a röntgenfelvételt csak a probléma megjelenése után használják, történelmi feljegyzéssé válik.
Megmagyarázza, hogy mi történt, de túl késő volt ahhoz, hogy megakadályozzák.
Mire a hiba kiváltja az ellenőrzést, előfordulhat, hogy az anyagok megváltoztak, a berendezés elsodródott, és a feltételek már nem egyeznek.
A kiváltó ok elemzése a precíz helyett spekulatívvá válik.
A megelőző ellenőrzés még alacsony frekvencián is megváltoztatja ezt a dinamikát.
Lehetővé teszi a mérnökök számára, hogy felismerjék a mintákat, mielőtt azok incidenssé válnának.
A különbség nem a gépben van, hanem abban, hogy mikor használják.
Az adatoknak tisztázni kell a folyamatokat, nem pedig a bűnösséget.
Ha a röntgenfelvételek eredményeit ujjal mutogatásra használják, a tanulás leáll.
Az üzemeltetők az eredmények javítása helyett az ellenőrzés elkerülése érdekében módosítják a viselkedést.
A mérnökök kíváncsiak helyett óvatosak lesznek.
A folyamat merevvé válik, nem jobb.
Az űrcsökkentés nyitottságot igényel.
A röntgensugarat semleges bizonyítéknak kell tekinteni – azt, amit a folyamat eredményezett, nem pedig azt, hogy ki hibázott.
Csak így lehet fenntartani a javulást.

A nagy teljesítményű szerelvényeknél a forrasztási csatlakozások a hőrendszer részét képezik.
Az üregek ugyanolyan biztosan megszakítják a hőáramlást, mint a rossz hűtőbordák.
Röntgen-visszacsatolás nélkül ezek a megszakítások mindaddig láthatatlanok maradnak, amíg a teljesítmény le nem romlik.
Ezen a ponton a korrekciós intézkedés már nem megelőző jellegű, hanem a károk kezelése.
Hőkritikus kialakítások esetén a találgatás nem elfogadható.
A röntgensugaras visszacsatolás biztosítja a szükséges láthatóságot annak ellenőrzéséhez, ami a felszínről nem látható.
Ezekben az esetekben az ellenőrzés nem kötelező, hanem alapvető.
Az idő könyörtelen a hosszú élettartamú termékekben.
A kis tökéletlenségek ismétlés, hő és rezgés hatására nőnek.
A megbízhatóságot igénylő iparágak megértik ezt.
Bizonyítékot igényelnek nemcsak a megfelelésről, hanem az ellenőrzésről is.
A röntgensugaras visszacsatolás szolgáltatja ezt a bizonyítékot azáltal, hogy az ízületek belső viselkedését mutatja az idő múlásával.
Ezért ezek a szektorok nem kérdezik, hogy szükség van-e röntgenre.
Kérdezik, hogyan használják.
A megkülönböztetés számít.
Ahogy a táblák vastagabbá és összetettebbé válnak, a termikus viselkedés kevésbé intuitív.
A hő már nem egyenletesen áramlik. A gázszökés kiszámíthatatlanná válik.
A mérnökök célja az újratöltés során gyakran nem az, ami valójában a csomag alatt történik.
A röntgenfelvétel felfedi ezt a szakadékot a szándék és az eredmény között.
Az összetett táblákban a láthatóság nem luxus.
Ez az egyetlen módja annak, hogy a feltételezést megértéssel helyettesítsük.

Amikor a röntgen adatok belépnek az SPC-be, az üregek nem jelentenek meglepetést.
Trendekké, korlátokká és jelekké válnak.
A vezérlőtáblák az ellenőrzést felügyeletté változtatják.
A mérnökök már nem várnak a hibák megjelenésére – figyelik a viselkedés fejlődését.
Ez a különbség a kudarcokra való reagálás és a folyamat irányítása között.
Az SPC nem hoz döntéseket.
Elkerülhetetlenné teszi a döntéseket.
A röntgen önmagában az eredményeket mutatja, nem az okokat.
A kapcsolat értelmet teremt.
Ha az üres trendeket összehasonlítjuk a nyomtatási adatokkal, minták jelennek meg.
Ha újratördelhető profilokhoz kapcsolódnak, a magyarázatok világosabbá válnak.
A korreláció szűkíti a keresési teret és felgyorsítja a korrekciót.
Az elszigetelt adatok összezavarnak.
Az összekapcsolt adatok tanítanak.
A nulla üregekre való törekvés gyakran destabilizálja a termelést.
Minden kis módosítás új bizonytalanságot vezet be.
Egy stabil folyamat kiszámítható üresjárati viselkedéssel sokkal értékesebb, mint egy instabil, amely a tökéletességet hajszolja.
A röntgensugaras visszacsatolás segít meghatározni ezt a stabilitási ablakot, és abban tartani a folyamatot.
A megbízhatóság nem minden tökéletlenség kiküszöbölésével érhető el.
Ezt úgy érik el, hogy az idő múlásával következetesen irányítják a fontosakat.
A röntgen felfedi az üregeket, de nem javítja ki őket – csak a szisztematikus visszacsatolás zárja be a képződési útvonalakat.
Váltás a sikeres/nem megfelelő állapotból a trend alapú vezérlésre; az üregeket korrelálja a nyomtatással, az elhelyezéssel és az újratördeléssel; olyan alkalmas eszközöket használhat, mint az ICT-7900 a gyors és pontos adatok érdekében.
Célozza meg az állandó alacsony üregesedést a folyamatok elsajátításának bizonyítékaként, különösen a nagy megbízhatóságú alkalmazásokban.
Az IPC szabványok a 3. osztályú termékek hibájaként kezelik a több mint 25%-os kiürülést egyetlen golyóban, de ez egy minimális alapérték. Háttér: A határérték megbízhatósági vizsgálatokból származik, amelyek azt mutatják, hogy e szint felett megnövekedett a termikus és mechanikai igénybevétel kockázata. A gyakorlatban az alkalmas folyamatok átlagosan 15%-nál alacsonyabbak, és egyetlen labda sem haladja meg a 20%-ot. Alkalmazási példa: Az autóipari teljesítménymodulokban a mérnökök gyakran <10%-ra szorítják meg a termikus golyókat, hogy biztosítsák a hő terjedését, amit gyorsított élettartam-teszttel igazoltak, amely az alacsonyabb üregeket korrelálja a hosszabb ciklusokkal a meghibásodásig.
Nem – a fluxus gázkibocsátás és az anyagfizika miatt bizonyos üregek velejárói. Háttér: Még az optimalizált, alacsony üregű paszták és a vákuum-visszafolyatás is nyomokat hagynak maga után. Alapelv: Üresség keletkezik, amikor illékony anyagok távoznak az olvadt forraszanyagból; tökéletes kiküszöböléséhez folyasztószer nélküli forrasztásra lenne szükség, ami nem praktikus. Példa: A nitrogént, hosszabb áztatást és kis hézagtartalmú pasztát használó vezetővonalak rutinszerűen elérik az átlag 5%-át, de sohasem nullát; a cél a kiszámítható, kis hatású kiürítés, nem pedig hiány.
Napi vagy műszakonkénti mintavétel a stabil termelés során; 100% új telkekre vagy változtatások után. Háttér: A statisztikai folyamatvezérlés elegendő mintát igényel az eltolódások korai észleléséhez. Alapelv: A trendfigyelés gyorsabban észleli a sodródásokat, mint a sorvégi ellenőrzések. Példa: A nagy volumenű vonalak az első darabot és minden 50-100 táblát, valamint a profil- vagy anyagcsere után a teljes tételeket ellenőrzik, órákon belül visszacsatolják az adatokat a selejt elkerülése érdekében.
Nem – a nyomtatás és az anyagválasztás gyakran nagyobb hasznot hoz. Háttér: Az üres források a teljes folyamatláncot lefedik. Alapelv: A meghosszabbított áztatás elősegíti a gázkibocsátást, de az elégtelen pasztatérfogat vagy a rossz felszabadulás kezdetben több gázt fog fel. Példa: Az egyik létesítmény 22%-ról 8%-ra csökkentette az üregeket a stencilnyílások és a pasztaválasztás optimalizálásával; A további 5%-os csökkentésnek csak kisebb beázási hosszabbításra volt szüksége, ami bizonyítja, hogy az upstream javítások gyakran hatékonyabbak.
Az Inline kezeli a nagy mennyiségű sikeres/sikertelen és alapvető méréseket; offline mélyebb diagnosztikát biztosít. Háttér: Vannak kompromisszumok a sebesség és a felbontás között. Alapelv: A beépített rendszerek sorokba integrálódnak a valós idejű adatokhoz, de nem rendelkeznek a dőlt/ferde nézetekkel és az offline egységek nagyobb nagyításával, amelyek az alapvető ok-mintázatfelismeréshez szükségesek. Példa: A termelés inline-t használ trendfigyeléshez és riasztásokhoz; A mérnökök mintákat húznak offline állomásokra, például az ICT-7900-ra, hogy részletes üregleképezést és korrelációs vizsgálatokat végezzenek.